Megtanultam kapcsolattartóként élni

2012.04.30 19:17

A mindennapi élet nehézségein kívül össze kellett hangolnom az életemet a kapcsolattartói feladataimmal. Mit is jelent ez pontosan? Ugyan olyan ismétlődő ciklusokat kell végig csinálni, mint a hétköznapi életben, csak itt nincs olyan, hogy "áh! most nincs kedvem, majd holnap". A kapcsolattartás alapjai a beszélő, a levelezés, a telefonok, a havi általános csomag feladása, a negyedéves tisztasági csomag feladása. Persze ezekhez alkalmanként hozzájön még egy-két tárgyalás vagy egyébb elintézni való.

A levelezéssel van a legkevesebb gond. Képeslapok, fényképek, elmondani való dolog mindig akad és posta is van sok helyen, hogy ez ne jelentsen akadályt. A postás meg ki is hozza a sorokat. Mondjuk postaláda ajtót már láttam, aminek azért lett baja, mert éppen már jó pár napja nem jött levél. Egyébként én mindenkitől azt hallom, hogy baromi fontos a levél. Az egyik ismerősöm mesélte, hogy neki nem volt kapcsolattartója és mások leveleit kérte el, hogy kicsit kintre gondolja, érezze magát. Kapcsolattartóktól - főleg egyébként barátnőktől - sokszor lehet hallani, hogy egy idő után megcsömörlenek a levélírástól. Velem is előfordult, hogy egyszerűen nem tudtam mit írni. Volt hogy hetek maradtak ki. Ki is borultak rajta mindig az emberek, hogy ez nem szép dolog és légyszi ne csináljam már! A képes lap, mindig mentő dolog lehet. Nagyon szépeket és nagyon vicceseket is lehet kapni, de szerintem ezt mindenki tudja magától is. Pár sort ráírunk és már szállhat is bentre boldogságot okozni.

A telefon már egy egészen más kérdés. Mint a mai világban szinte minden, ez is csak anyagiakon múlik. Mobilt percenként kb. 150 Ft/perc áron hívhatnak a börtönből, míg vezetékes számokat 7-14 Ft/perc áron. Ergo ha van pénzünk megfizetni a mobilt vagy adott esetben az emberünk megdolgozik érte bent, akkor semmi gond, hiszen 10 perc szünetet még munka közben is ki tud venni az ember általában. Ha a vezetékes megoldás mellett döntünk bizony ehhez is igazodnunk kell. Mi meg szoktuk beszélni a telefon elején már, hogy mikor tud legközelebb hívni. Általában mindig sikerül a megbeszélt időpont közelében telefonálnia. Baromi érdekes egyébként, hogy ilyen minimális kontaktálás mellett is képesek egyébként az emberek egész alaposan összeveszni adott esetben. Természetesen velünk is előforudlt, meg szinte az összes hasonló helyzetet átélő ismerősömmel. Az ember általában próbál sok-sok információt megosztani a szűk 10 percében és megerősiteni kicsit a saját és a hozzátartozója lelkét.

A csomag összetétele engem egész hónapban elkisér. Egyrészt azért, mert akciók szerint vásárolok, hogy minél olcsóbban jöjjek ki. Másrészt pedig próbálok meglepetéseket belevinni. Akár egy ruha darab, akár egy étel formájában. Itt főleg az édességeken lehet gondolkodni. Bent az édesség, a csokoládé nagy kincs. Sosincs belőle elég.

A beszélő tudja a legtöbb problémát okozni. Semmi rugalmasságot nem tapasztaltam a nevelők részéről ezen a téren. Értem ezalatt például azt, hogy beszélő csak munkanapon lehet 8 és 15 óra között. Mesés időpont, főleg ha valaki dolgozik egy normális állásban. Mondjuk kb 2 héttel a beszélő előtt már tudják az időpontot és meg is kapják a már említett Randi-papírt. Ennek köszönhetően tud az ember szabadságot kérni vagy éppen úgy alakítani az egészségügyi helyzetét, hogy pont akkor kapjon el egy pár napos megfázást. Én speciel váltott műszakban dolgozom és elég sokszor okozott fejfájást, hogy fogok eljutni a beszélőre. Idáig mindig sikerült megoldani szerencsére.

Ezek a tevékenységek és alkalmak elég gyorsan bele tudnak ívódni a már megszokott világunkba és életünkbe. Sokat számít egy kapcsolattartó életében az is, hogy a saját környezete előtt megteheti-e, hogy felvállalja: egy hozzá közelálló személy börtönben van. Nagyon sok stresszt okozhat, ha adott esetben titokban kell tartani család, munkáltató, ismerősök előtt.

A kapcsolattartás alapjait itt találod.

Vissza